A kávé története

A kávé az egyik legkedveltebb és legelterjedtebb ital a világon, több, mint 70 országban fogyasztják. Miért is kedveljük annyira? Az íze, az illata, vagy a hatása miatt? Sokan mindhárom előnyét élvezik nap, mint nap. A fekete frissítő hódító útja egészen a 15. századra nyúlik vissza, mikor az arab félszigeten már szinte mindenki főzte és itta az élénkítő italt. A szó eredete valószínűleg a Kaffa nevű etióp vidék nevéből ered. Innen szállították a kávét az Arab-félsziget déli államába, Jemenbe.

A kávé a kávécserje örökzöld növény terméséből, a kávébabból feldolgozás után készül. A világ legnagyobb kávétermelői és fogyasztói latin-Amerika, délkelet-Ázsia, dél Ázsia és Afrika. A zöld színű kávébab a világ legnagyobb mennyiségében eladott és exportált mezőgazdasági termék. A kávébabból készült italt nevezzük kávénak. Elkészítési módja országonként és azon belül régiónként is változó. A kávéban típustól és elkészítési módtól függően koffein található, állaga savas (pH értéke 5.0-5.5 között lehet). Sokan a koffeintartalma miatt isszák, de mértékletes fogyasztása esetén számtalan pozitív élettani hatása is van (pl. érfal tágító és diabétesz, májgyulladás csökkentő)

Kelet-Afrikában és Jemenben különböző vallási szertartások végén fogyasztották. Emiatt később az etióp templomokból kitiltották „világi élvezete” miatt. Az Ottomán birodalom (jelenlegi Törökország) szintén betiltotta elsősorban politikai okokból, mivel az akkori európai mozgalmak aktivitásával hozták összefüggésbe.

A kávécserjéből kétféle létezik, a Coffea arabica (Arabica típus) és a Coffea canephora (Robusta típus). A robusta típus jobban ellenáll a kávécserje levélbetegségének, az ún. Hemileia vastatrix, vagy más néven levélrozsdának. Az Arabica típust nehezebb termeszteni, mivel érzékenyebb a különböző betegségekre és az időjárásra, emiatt drágább is. A pörkölt (nem darált) kávé nagy részét általában a Robusta adja, ehhez adnak különböző arányban Robustát.

A világ magasan legnagyobb kávétermelő országa Brazília, utána következik Vietnám, majd Indonézia. Az első tízben van még India, Etiópia, Peru, Guatemala, Mexikó és Honduras is. Magyarországon a legelterjedtebb kávétípus az olasz espresso, ám kevesen tudják, hogy Olaszországban nem termelik, csak feldolgozzák (pörkölik) a kávét.

A kávé a kávécserje örökzöld növény terméséből, a kávébabból feldolgozás után készül. A világ legnagyobb kávétermelői és fogyasztói latin-Amerika, délkelet-Ázsia, dél Ázsia és Afrika. A zöld színű kávébab
a világ legnagyobb mennyiségében eladott és exportált mezőgazdasági termék. A kávébabból készült italt nevezzük kávénak. Elkészítési módja országonként és azon belül régiónként is változó. A kávéban típustól és elkészítési módtól függően koffein található, állaga savas (pH értéke 5.0-5.5 között lehet). Sokan a koffeintartalma miatt isszák, de mértékletes fogyasztása esetén számtalan pozitív élettani hatása is van (pl. érfal tágító és diabétesz, májgyulladás csökkentő)

Kelet-Afrikában és Jemenben különböző vallási szertartások végén fogyasztották. Emiatt később az etióp templomokból kitiltották „világi élvezete” miatt. Az Ottomán birodalom (jelenlegi Törökország) szintén betiltotta elsősorban politikai okokból, mivel az akkori európai mozgalmak aktivitásával hozták összefüggésbe.

A kávécserjéből kétféle létezik, a Coffea arabica (Arabica típus) és a Coffea canephora (Robusta típus). A robusta típus jobban ellenáll a kávécserje levélbetegségének, az ún. Hemileia vastatrix, vagy más néven levélrozsdának. Az Arabica típust nehezebb termeszteni, mivel érzékenyebb a különböző betegségekre és az időjárásra, emiatt drágább is. A pörkölt (nem darált) kávé nagy részét általában a Robusta adja, ehhez adnak különböző arányban Robustát.

A világ magasan legnagyobb kávétermelő országa Brazília, utána következik Vietnám, majd Indonézia. Az első tízben van még India, Etiópia, Peru, Guatemala, Mexikó és Honduras is. Magyarországon a legelterjedtebb kávétípus az olasz espresso, ám kevesen tudják, hogy Olaszországban nem termelik, csak feldolgozzák (pörkölik) a kávét.

A kávészemek (a kávébab héjának lefejtése utáni belső rész) szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett magokat lehet feldolgozni. Ezután a tisztítás következők attól függően, hogy milyen a termőhely. A melegebb vidékeken (Etiópia, Vietnám) több hétig a napon szárítják, majd egy speciális eszközzel a babszemet és a húst elválasztják egymástól. A csapadékosabb országokban az elválasztás után a babot egy speciális folyadékban kiáztatják és megmossák és csak ezután szárítják. A szárítás végén újabb szelekció következik, csak ezután csomagolják és szállítják el (általában közvetlen feldolgozásra, azaz pörkölésre, vagy exportra). Utoljára következik a pörkölés, amely egy több fázisban történő melegítést jelent (általában maximum 200 C hőmérsékletig hevítik a babszemeket. A kávébab tartalmaz szacharózt is, ami azonban a pörkölés során szinte teljesen kiválik a kávébabból. A hevítés során különböző olajok válnak ki a bab belsejéből, a legjelentősebb mennyiségben az ún. Caffeol, ez az olaj határozza meg a kávé aromáját és illatát.

A pörkölt babkávét már „csak” megfelelő finomságúra darálni kell és lefőzni. A különböző kávétípusokhoz különböző finomságú kávé szükséges. A török kávét például többször darálják át, míg az espresszót és francia kávénál a felforralt víz hőmérséklete is fontos.